BEYOĞLU / CIHANGIR:
Beyoğlu városrész Istanbul európai oldalán terül el. Két oldalról a Bosphorus és az Aranyszarv-öböl határolják. Domborzatát tekintve igen hegyes, dombos. Mindössze pár perc séta, a Galata Híd választja el a Történelmi Városnegyedtől, Sultanahmet-től.
Jelenleg Istanbul legnépszerűbb és egyik leggyorsabban fejlődő kerülete, tele kávézókkal, éttermekkel, szórakozóhelyekkel, üzletekkel, színházakkal, mozikkal. Művészek, színészek által kedvelt lakónegyed, pezsgő éjszakai élet jellemzi. Úgy is mondhatjuk, hogy Beyoğlu-ban található ma Istanbul szórakoztató központja.
A kerület az alábbi részekből áll: Galata, Karaköy, Tünel, Cihangir, Taksim, Tophane, Findikli, Kabataş, Tepebaşi, Şişhane, Gümüşsuyu, Dolapdere.
EGY KIS TÖRTÉNELEM:
A ma Beyoğlu-ként ismert terület már több, mint ezer éve is lakott volt. Az ókori görögök idejében gyümölcsösként funkcionált, ezért „Fügekert”-nek / Sykai / becézték.
Később, a Bizánci időkben a város, akkori nevén Byzantium, terjeszkedni kezdett és az V. Században ez a terület is benépesült. Ekkoriban a település neve Galata volt. Ezekben az időkben mezőgazdálkodást folytattak rajta és a város lakosságának az ellátását szolgálta.
II. Theodosius Császár akkoriban építette az erődöt Galatában.
Későbbö a főként Genovából és Velencéből érkező európai kereskedők telepedtek itt le, ők építették meg a Galata Tornyot, ami ma étteremként és kilátóként funkcionál.
A XX. Században a tetejére épített körteraszról 360°-ban csodálatos panoráma nyílik a városra.
A területet ekkor már Perának nevezték. VIII. Mihály bizánci császár az 1200-as évek vége felé a genovaiaknak adományozta Perát, a genovai Köztársaság támogatásáért cserébe.
Perát felvirágoztatták, jól működő kereskedő központtá vált, melyet a Birodalomban itt egyedüliként a „Podesta” vagyis a polgármester irányított.
Pera, a város többi részével együtt 1453-ban, Konstantinápoly elestét követően oszmán uralom alá került. Ennek következtében a területet törökök népesítették be, azonban Perában ezek után is éltek európaiak.
A XIX. Században Pera megint az európai kereskedők központjává vált, ahol helyet kaptak a követségek is. Az európai jelenlétnek köszönhetően ez a terület ekkorra Istanbul leggyorsabban fejlődő, legmodernebb kerülete lett, ahová elsőként törtek be a legújabb technikai vívmányok, mint az áram, a város első metróvonala vagy a villamos. A divat és a művészetek is teret nyertek Perában. Az itt élő lakosság megépítette a saját, ma is nagyon erős iskoláit, ahol nem csak az európaiak tanulhattak és tanulhatnak mind a mai napig, hanem az elit osztályhoz tartozó török családok gyerekei is.
Ilyen például a híres Galatasaray Lycesi vagy a Német Iskola. Sorban nyíltak a cukrászdák, színházak, mozik, melyeknek egy része még ma is megtalálható. Az európai lakosság nem csak iskolákat épített magának a szóban forgó területen, hanem felépítették saját katolikus templomaikat és
zsidó zsinagógáikat.
1929-ben, amikor Mustafa Kemal Atatürk megalapította a Török Köztársaságot, Pera új nevet kapott, amit ma is visel, Beyoğlu.
Ezekben az időkben Beyoğlu lassú hanyatlásnak indult. Lakossága kicserélődött. Az eddig itt élő külföldiek többségében elhagyták Törökországot és a lakosság többségét kitevő görög, örmény és zsidó lakosság nagy része is áttelepült Istanbul más, más kerületeibe.
Ez a folyamat az ’50-es években felgyorsult az előre megtervezett görögök elleni mészárlások idején. / 1955. / és az 1974-es ciprusi megszállás alatt vagy folyományaként.
A ’70-es években Törökországban végigvonuló politikai erőszakhullám következtében újabb elvándorlás következett be, a középosztály elhagyta Beyoğlu-t és átköltözött Yeşilköy-be és Levent-be. Beyoğlu-t hamarosan anatóliai nincstelen menekültek lepték el. Az addig pezsgő Istiklal üzleteinek nagy része lehúzta a rolót. Beyoğlu rohamos hanyatlásnak indult.
Az 1990-es években tudatos fejlesztésekkel újjá élesztették a területet, a híres bevásárló utcán ismét kinyitottak az üzletek. Bár az Istiklal caddesi Istanbul egyik legpompásabb bevásárló utcája, Beyoğlu alacsonyabban fekvő területei, mint Tophane vagy Findikli még mindig elmaradottak, lakói szegények, rossz a közbiztonság.
A 2000-es évek közepétől újabb nagy tempóban zajló fejlesztésekkel Beyoğlu-t Istanbul jelenleg legnépszerűbb kerületévé varázsolták. Egész háztömböket tettek a földdel egyenlővé, rehabilitálták és folyamatos a kerület rehabilitációja.
A jól frekventált és hangulatos Cihangir és a Tünel különféle művészek, zenészek, színészek közkedvelt lakóhelye. Ezekben az utcákban rengeteg kávézó, étterem, könyvesbolt, régiségbolt található. Gyors tempóban épülnek a szállodák, a butik hotelek.
A Tünel-t vagyis a Galata környékét, az egykori Perát birtokba vették a kortárs fiatal művészek, akik gyönyörű, design-os üzeltekben illetve a macskaköves utcákon árulják egyedi portékájukat.
Utcazenészek, rajzoló, festőművészek, simit és kukorica árusok, hömpölygő tömeg, jókedv, macskák….ez jellemzi a mai Beyoğlu-t.
Gyere, kövess minket a facebook-on instagramon és youtube-on is!
és
Kérd INGYENES Online Magazinunkat itt!